Jó dolog az e-napló. Mert mondjuk a gyerek kap 12.40-kor egy hármast föciből és jó szülei már kihegyezett pofonokkal várhatják haza 13.25-kor. (Ugye, hogy ugye?!) De legalábbis van lehetősége a szülőnek rákérdezni, hogy mit nem tanult meg a drága gyermek, sőt esetleg kikérdezheti azt az anyagot. Vagy elmagyarázhatja otthon. De vajon mi értelme van mindennek, ha a 17 darab nyelvtan jegy csakis, kizárólag január 24-re datálódik? És a 16 darab irodalom jegy is. Felelés, dolgozat, órai munka. Melyik órai?? És most ne tartsatok valami hülye naptár-fetisisztának, de nálunk azóta eltelt 4 egész hónap. Hahó, valaki, ez csak nekem tűnt fel? Így tényleg semmi értelme. Kuka.
És most valami vidámat: ezt a buborékfújót "Mr. Darcy" találta nekem. Most értelmet nyert az a gyerekkorunkban sokszor hallott kifejezés: béketank.
2012. május 30., szerda
2012. május 25., péntek
Zongoraszék - szalag nélkül
A tanszakin adódott egy kis probléma a zongoraszékkel, a csinos tanárnő segítségkérően fordult a szülőkhöz:
- Egy ügyeskezű apukára lenne szükség...
Én lefogtam "Mr. Darcyt":
- Hidd el, nélküled sokkal jobban boldogulnak!
Mire ő csalódottan:
- Pedig van citromsárga szigetelőszalagom...
Azután amikor kifelé mentünk rájött, hogy a Kamasz telefonja nála maradt, visszaszaladt vele, mire a segítőkész apuka megjegyezte:
- Mi van, mégis visszamész szigetelőszalagozni?
- Egy ügyeskezű apukára lenne szükség...
Én lefogtam "Mr. Darcyt":
- Hidd el, nélküled sokkal jobban boldogulnak!
Mire ő csalódottan:
- Pedig van citromsárga szigetelőszalagom...
Azután amikor kifelé mentünk rájött, hogy a Kamasz telefonja nála maradt, visszaszaladt vele, mire a segítőkész apuka megjegyezte:
- Mi van, mégis visszamész szigetelőszalagozni?
2012. május 24., csütörtök
Egy elég forgalmas kereszteződésben kellett kikanyarodnom. Én nem vagyok az az aszfaltszaggató-vezető-típus, most azonban sietni kellett, ezért felpörgettem a motort és csikorgó kerekekkel kihajtottam. A saját merészségemtől megszédülve büszkeségtől dagadó kebellel "na, láttad ezt?!"- pillantással néztem rá. Ő visszanézett, picit lebiggyesztette a szája sarkát és szeretetteljesen csak ennyit mondott:
- Pici-kocsi-hős!
- Pici-kocsi-hős!
2012. május 21., hétfő
Szabályozandók
A Kamasz abba a korba lépett, amikor az egyéb létszükségleti szerek mellé (szempillaspirál, hajgöndörítő, illetve -vasaló, úgy négyszáz üvegcse körömlakk...) be kell szereznünk egy fogszabályzót is. Meglátogattuk (őszülő hajával is sármos) fogorvosomat testületileg ("Mr. Darcy" jelenléte nem csak az erkölcsi támogatás miatt volt szükséges: ő szponzorálja a szépészeti beavatkozást). Miután szemrevételezte a fogsort, a jó doktor továbbirányított bennünket egy specialistához. Illetve előbb fogröntgen készült 12 ezerért, majd mintavételezés történt 5 ezerért. A további költségek részletezése nélkül csak annyit mondanék, hogy a végösszeg valahol fél milla körül lesz. Mondtam is a Kamasznak, hogy sutba a zenészi tervekkel: irány a fogszakma, különös tekintettel a szabálytalanul sorakozó maradandókra!
2012. május 19., szombat
Egy-tál-étel
Olyan szerencsés voltam, hogy "Mr. Darcy" ismét elvitt magával egy üzleti útjára: szép, napsütéses idő, nem túl meleg, gyönyörű tájakon autóztunk, lehet irigykedni! És a nap végén meghívott egy kínai ebédre.
Szépen felújították a helyet, mondjuk én egy repedt hokedlin is megettem volna azt a finom ételt, amit itt rendszerint kapni szoktunk, de azért mégis. A kis kínai lányka széles mosollyal fogadott (esküszöm a rokonaim nem örülnek ennyire, ha meglátnak), lepantomimeztük, hogy miből kérek, ő szépen szedegette és mosolyogva hozzátette:
- Picit cipősz, nem baj!
Nem hát, legyintettem nagyvonalúan, bár inkább gyanakodnom kellett volna...
És tényleg: az első falat picitcip, izé csípős volt. Az első csepp a homlokomról úgy az ötödik falat után gördült le, a tizedik után pedig már elfelejthettük a kaját, olyan önfeledt sírdogálásba kezdtem, aminek a monotóniáját csak néha szakította meg egy-egy orrfújás, miközben szabad kezemmel viharosan legyezgettem magamat, Mr.D. meg is jegyezte, hogy többen elég csúnya pillantásokkal méregetik, amiért így megríkat, amit én a helyzetemből adódóan, ugye, nem láthattam. De mondtam neki, hogy hanyagoljuk az ő problémáit, mikor én itt pillanatnyilag az életemért küzdök. Negyed óra múlva feladtam és egy laza mozdulattal beleborítottam az egészet a használt edényesbe, bár a parkolóig még könnyeztem kicsit. Hiába, no: sajnáltam azt a jó kaját.
Szépen felújították a helyet, mondjuk én egy repedt hokedlin is megettem volna azt a finom ételt, amit itt rendszerint kapni szoktunk, de azért mégis. A kis kínai lányka széles mosollyal fogadott (esküszöm a rokonaim nem örülnek ennyire, ha meglátnak), lepantomimeztük, hogy miből kérek, ő szépen szedegette és mosolyogva hozzátette:
- Picit cipősz, nem baj!
Nem hát, legyintettem nagyvonalúan, bár inkább gyanakodnom kellett volna...
És tényleg: az első falat picit
2012. május 12., szombat
A Feca
Az ebédnél derült ki: a Kamasznak ma fellépése lesz. (Őrült tempójú keresgélés kezdődött, hiányzott a hajvasaló, a göndörítő, a zokni, a fellépőcipő...Apa, töltsd fel a kamerát, légysziii!)
- Első hegedűben vagy?
- Hát persze.
- Ki a pulttársad?
- A Feca.
- Akkor jó, meg fogunk találni - így én megnyugodva.
Mire "Mr. Darcy" rettentő okosan:
- Mert ugye a saját gyerekünket nem fogjuk felismerni, bezzeg a Fecát, azt igen, bárki is legyen!
- Első hegedűben vagy?
- Hát persze.
- Ki a pulttársad?
- A Feca.
- Akkor jó, meg fogunk találni - így én megnyugodva.
Mire "Mr. Darcy" rettentő okosan:
- Mert ugye a saját gyerekünket nem fogjuk felismerni, bezzeg a Fecát, azt igen, bárki is legyen!
2012. május 9., szerda
Kamaszológia - cipő
Felmerül a probléma: kell egy cipő!
Mi egy emberként támadunk: irány a kínai (úgy értem: bolt)!
A Kamasz az első öt percben megjelenik egy cipővel. Na, most mindketten egyetértünk abban, hogy a 7-es út mellett munkálkodó ribanc sírva könyörögne ezért a cipőért, ergo: elutasítva.
- Akkor milyen legyen? - kérdezi dühösen.
Mi egymást túllicitálva próbáljuk a különböző cipőket a figyelmébe ajánlani - semmi eredmény: "Szar! - Ezt biztosan nem veszem fel! - Ronda"stb.
"Mr.Darcy" kb. 20 perc után feladja. (Ezek a mostani apák olyan puhányok! Bezzeg az anyák: kitartóak és kemények!)
Én még küzdök tíz percig, utána a vesztesek beletörődésével összenézünk "Mr.D."-vel majd egymás sarkát letaposva igyekszünk a kasszához a ribicipővel, hogy megvehessük neki. Azt.
Mi egy emberként támadunk: irány a kínai (úgy értem: bolt)!
A Kamasz az első öt percben megjelenik egy cipővel. Na, most mindketten egyetértünk abban, hogy a 7-es út mellett munkálkodó ribanc sírva könyörögne ezért a cipőért, ergo: elutasítva.
- Akkor milyen legyen? - kérdezi dühösen.
Mi egymást túllicitálva próbáljuk a különböző cipőket a figyelmébe ajánlani - semmi eredmény: "Szar! - Ezt biztosan nem veszem fel! - Ronda"stb.
"Mr.Darcy" kb. 20 perc után feladja. (Ezek a mostani apák olyan puhányok! Bezzeg az anyák: kitartóak és kemények!)
Én még küzdök tíz percig, utána a vesztesek beletörődésével összenézünk "Mr.D."-vel majd egymás sarkát letaposva igyekszünk a kasszához a ribicipővel, hogy megvehessük neki. Azt.
Pihenésképpen varrtam Mr.D.-nek egy sokzsebes táskafélét. |
2012. május 6., vasárnap
Kamaszológia - időjárás
Ha a kamasz előbújik az odújából és ártatlan képpel megkérdezi: "Milyen az idő?", először is titkold el afeletti örömödet, hogy egyáltalán szóba elegyedik veled (komolyan mondom, ha észreveszi rajtad, a gyengeség jeleként fogja értelmezni és vérszemet kap!). Rossz válasz ilyenkor, hogy: "Jó" (mármint az idő), valamint az is ha közlöd vele a kinti hőmérsékletet Celsiusban és/vagy Fahrenheitben, illetve a levegő átlagos páratartalmát. Ekkor ugyanis ötezer érvet fog felhozni arra, hogy miért is NEM jó az idő.
Nem, barátocskám, az egyetlen követendő magatartás ilyenkor visszakérdezni: "Mit akarsz felvenni?", majd megtekinteni a kiválasztott ruházatot, helyeselni és megnyugtatni őt, hogy pont ehhez illő az idő. Így aztán sikerült elkerülnöd egy ádáz szócsatát, amely számodra csakis a megalázó vereség lehetőségét kínálta. És felejtsd el továbbá, hogy Te, az időjárás, vagy bármilyen külső tényező befolyással tud lenni egy kamasz döntésére.
Nem, barátocskám, az egyetlen követendő magatartás ilyenkor visszakérdezni: "Mit akarsz felvenni?", majd megtekinteni a kiválasztott ruházatot, helyeselni és megnyugtatni őt, hogy pont ehhez illő az idő. Így aztán sikerült elkerülnöd egy ádáz szócsatát, amely számodra csakis a megalázó vereség lehetőségét kínálta. És felejtsd el továbbá, hogy Te, az időjárás, vagy bármilyen külső tényező befolyással tud lenni egy kamasz döntésére.
2012. május 4., péntek
Újság
Tudom, hogy a telemarketingeseknek ez a munkája, én mégsem szeretem ha telefonon kínálgatnak mindenfélét (a leghülyébb időben és helyeken kell elmesélnem vadidegen emberek előtt - mondjuk a buszon - hogy a gyerekeim VALÓBAN kinőtték már a Póniklubot és nem, rózsaszín lovacskás kitűzőt sem szeretnének hordani). Erre most megint egy: fizessek elő az újságra. Elmondom neki szépen, tagoltan, hogy miért is nem. Mire ő csak köti az ebet a karóhoz, hogy fogjunk össze a szomszéddal és fizessünk elő együtt, mert mások is így csinálják. Jó, mondom, holnapra megkérdezem. Másnap csakugyan hív újra, mire én kitörő örömmel közlöm vele, hogy sikerült beszélnem a szomszédokkal és köszönöm az ötletet: betársulhatok az ő újságjukba, mert ilyen jó fejek. Halkan feljajdult és (szerintem) leesett a székről.
2012. május 3., csütörtök
Miután hosszan üvöltözünk vízszintesről és egyebekről, végre felszerelte a polcot. De olyan ügyetlenül állt fel, hogy közben lefejelte a tv-szekrényt, pontosabban az arcát ütötte be.
- Mit csináljak ezzel? - kérdezte szerencsétlenül.
- Tegyél rá jeget - tanácsoltam paprikapalántával lévén elfoglalva.
Amikor bementem egy fél kiló zöldborsó eregette a levét barátságosan az ágyon, "Mr. Darcy" mellette feküdt cserebogarasan a hátán és nézte a Historyt.
- Ezt rajta kellett volna tartanod - sóhajtottam lemondóan, tudtam: másnapra úgy fog kinézni, mint egy panda. És lőn. Szépen felöltözött és vigyorogva nézett rám a monoklijával:
- Majd mindenkinek elmondom, hogy versz - közölte elégedetten.
- Hülye! Így nem mehetsz az utcára, gyere, teszek rá egy kis alapozót - feleltem.
- Szégyelled, hogy versz, mi?!
Fotó: Google képkereső
- Mit csináljak ezzel? - kérdezte szerencsétlenül.
- Tegyél rá jeget - tanácsoltam paprikapalántával lévén elfoglalva.
Amikor bementem egy fél kiló zöldborsó eregette a levét barátságosan az ágyon, "Mr. Darcy" mellette feküdt cserebogarasan a hátán és nézte a Historyt.
- Ezt rajta kellett volna tartanod - sóhajtottam lemondóan, tudtam: másnapra úgy fog kinézni, mint egy panda. És lőn. Szépen felöltözött és vigyorogva nézett rám a monoklijával:
- Majd mindenkinek elmondom, hogy versz - közölte elégedetten.
- Hülye! Így nem mehetsz az utcára, gyere, teszek rá egy kis alapozót - feleltem.
- Szégyelled, hogy versz, mi?!
Fotó: Google képkereső
2012. május 1., kedd
Megmondaná valaki
hogy az a ananász ízű vattacukornak miért van takonyzöld színe?! Kérdeztem az árust:
- Ezt a rondaságot nem nekem csinálja, ugye?
- Nem - mondta szemrebbenés nélkül, mondjuk gyanakodnom kellett volna, hogy senki nem állt előttünk. Lehet találgatni, hogy végül ki kapta meg.
Egyébként jó volt a majális, csupa mosolygós, kedves ember. Bár az is igaz, hogy a fakultatív programok azon időszakában, amikor megkezdődik az önfeledt pofozkodás, a jókedvű nótázással és hányással tarkított hazabotorkálás az éjjeli utcákon, szóval ekkorra mi már mind ágyban voltunk.
- Ezt a rondaságot nem nekem csinálja, ugye?
- Nem - mondta szemrebbenés nélkül, mondjuk gyanakodnom kellett volna, hogy senki nem állt előttünk. Lehet találgatni, hogy végül ki kapta meg.
Egyébként jó volt a majális, csupa mosolygós, kedves ember. Bár az is igaz, hogy a fakultatív programok azon időszakában, amikor megkezdődik az önfeledt pofozkodás, a jókedvű nótázással és hányással tarkított hazabotorkálás az éjjeli utcákon, szóval ekkorra mi már mind ágyban voltunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)