Amíg még 1:1 volt a betegek és tettre készek aránya, elboldogultam valahogy. De amikor 2:0 lett a dolgok állása, már tudtam, hogy problémák lesznek. Mi sem mutatja jobban a helyzet súlyosságát, hogy négy napig nem porszívóztam, nem ágyaztam be, sós mogyorón és virslin éltünk, a meleg tea valamiféle elérhetetlen luxuscikké vált. Azért, hogy jó dologról is beszámoljak: rájöttem, hogy milyen praktikus a házunk elrendezése, akármerre indultam öt lépésenként mindig adódott lehetőség, hogy szabályszerűen belehányjak valamibe, megkímélve magamat a későbbi takarítás borzalmaitól. Szóval a néhány botladozó lépéstől eltekintve feküdtünk az ágy tetején, kórusban köhögtünk éjjel, nappal. Nem röhögtük széjjel magunkat, na. Azaz volt egy halvány próbálkozásunk, amikor megláttuk, hogy egy természetfotóssal reklámozzák a hallásjavító készüléket, nehéz lehet süket természetfotósnak lenni. De később ez is köhögésbe fulladt, ezért jobbnak láttuk kimondottan szomorú filmeket nézegetni, példának okáért az elhagyott rókacsemetét és a hálóba gabalyodott szarvas borzalmas fejsebét, brrr. (pill. hányás!) Remélem ti mindnyájan egészségesek vagytok, maradjon is így, nevessetek sokat!
7 megjegyzés:
jaj, hát gyógyuljatok gyorsan! hol lehet ilyen bacit összeszedni (csak, hogy tutira elkerüljük)?!
Jobbulást!!!!
Gyógyuljatok meg!
Ugye már jobban vagytok?
Szar ügy! Együtt érzek, a hányás egyébként is főmumus nálunk, és egyébként is emlékszem mennyire rossz betegnek lenni! Mielőbbi kilábalást kívánok, és nézz jó sok jó filmet, meg olvass sokat..... gyógypuszi ment.
Jobbulást kívánok én is! &heart;
Gyógyuljatok meg hamar!
Köszönöm mindenkinek! Sajnos csak 50% a felgyógyulási arány, de szerencsére az ifjabb generáció! Nem tudom elképzelni, meddig tarthat ez még?!
Megjegyzés küldése