2012. április 13., péntek

Mozgás!

 Miközben elfogyasztottunk három habos kávét harminc deka aprósüteménnyel, részletesen kitárgyaltuk korábbi sporttevékenységünket és kitértünk jövőbeli lehetőségeinkre (úszás, zumba, salsa) majd egy óra múltán egy határozott kézlegyintéssel szemet hunytunk a múltbeli botlásaink fölött...
Nem, igazából barátaim dicséretes és kitartó munkáról, hihetetlen akaraterővel végrehajtott fogyókúráról számoltak be, én pedig azzal tudtam árnyalni a képet, hogy elmeséltem a mi tánctanulásunk rövid történetét, ami azzal kezdődött, hogy beiratkoztunk egy népszerű magántanárhoz és azzal végződött, hogy a képzett szakember a térdét csapkodva elemi erejű röhö nevetésben tört ki, amint meglátta "Mr. Darcyt" keringőzni, ami, valljuk be inkább valami afrikai törzs rituális táncához hasonlított, közvetlenül a tömeges öngyilkosság előtt. Úgy negyed órával később a táncoktató kitörölte a könnyeket a szeméből és igen jó hangulatban közölte, hogy ő még ilyet nem látott, pedig harminc éve van a pályán.

3 megjegyzés:

Babi néni írta...

Juj! :o) Csak tánctanár volt, illemtanár nem? :o) Akkor tudhatta volna, hogy nem röhögünk.

Medora írta...

Te sem bírtad volna ki! Az a látvány...

Névtelen írta...

Átérzem... a mi családunk is botlábú :D