Akár tetszik, akár nem: a mi gyerekkorunk szerves részei voltak a mozgalmi dalok. Én ráadásul imádtam énekelni, Tanárnőnk olyan karizmatikus egyéniség volt, hogy szívesen beiratkozott énekkarra az osztály fele. Ott meg, ugye, harsogtuk, hogy "egy a jelszónk: a béke", még ha legtöbbször nem is értettük, meg nem is érdekelt kimondottan a szöveg. És ezek úgy bevették magukat a fejembe, vessetek meg, de nálunk még felcsendül néha, hogy " a zsarnokság, dőzsölt és ülte torát" ami, valljuk be: nem éppen az Európai Unió himnusza. Teregetés közben motoszkál egy dallam a fejemben, próbálom énekelni - egy darab kiesett. Többszöri nekifutásra sem jut eszembe, mire "Mr. Darcy" (akiről tudvalevő, hogy az éneklésben sem a szöveg, sem a dallam ismerete nem akadályozza) előzékenyen besegít:
- Jórészben, független, szép Magyarország nyer ma csatát!
Próbálgatom, értelmezem, mondom neki:
- Te ez nem stimmel, hogy énekelhettük volna azt, hogy jórészben független?!
- Hát, mert nem volt teljesen független az ország.
- De azt csak nem énekelhettük, hogy a szovjet néptől megszállt ország?!
- Ja, akkor lehet, hogy így van: jólétben, független.
Mondtam, hogy nem akadályozza a szöveg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése