Szenilla

Gyakran hallgatunk komolyzenét. Mert szép. Néha a fiatalkori zenéim is felbukkannak. Most épp az Egy amerikai Párizsban-t hallgattuk. És az Egy kiállítás képeit. És volt még egy orosz zeneszerző valami P..., ám hiába töprengtem, nem jutott eszembe a neve. Nem fogjátok elhinni, de tíz percig keresgéltem a Piroska és a farkast valami orosz zeneszerzőtől, amikor  végre beugrott, hogy PÉTER és a farkas és hogy Prokofjev. Na, EZ a szenilitás.

Ezek a füzetborítók a gyönyörű Aldis papírjaimból készültek. Köszönöm "Mr.Darcy"!