- Nem!
Amikor "Mr. Darcy" kerek-perec elutasította azt a javaslatomat, hogy amíg a Mester úgyis kívülről szereli az ablakot, legalább a másik ablakszárnyat csukja be, hogy elejét vegye a befelé igyekvő bogárinváziónak, mit volt mit tenni: chemotoxot ragadtam, hogy vegyvédelemmel álljam útját a rovaroknak. Kiszúrtam egy nagyobb csapatot az ablakunk előtt és rögvest lefújtam őket. Na, a Mester épp ezt a pillanatot választotta, hogy bekukkantson hozzánk... Pár perc múlva, mikor a chemotox mellett már oxigént is tudott lélegezni, csak ennyit mondott csendesen:
- De legalább vidáman vannak...
Mi meg sírtunk a röhögéstől odabenn.
7 megjegyzés:
Bocs..én is sírok.. a röhögéstől...:))))
Látom lelki szemeim előtt...
:)))
na ezt megemlegeti a Mester:D
Nálatok mindig történik valami jóóóóóóóó!!Jót rötyögtem... Minek hajolt be??Nem?
Szép csapat vagytok:) ti nevetéstől, mesteremberetek meg a vegyvédelmedtől sírt:))
Párna pedig csodás:)
Pedig fújás előtt direkt megkérdeztem "Mr D."-t, hogy tényleg nincs-e ott a Mester, mire ő váltig állította, hogy a kocsijánál szerelget valamit. Ezért volt akkora a meglepetés.
Jutka, köszönöm a dicséretet.
Megjegyzés küldése