Fő a

 biztonság! "Mr. Darcy" egyik halálfontos beosztásában tűzvédelmi megbízott volt. Ez valahogy rögzült nála, úgyhogy tűzoltó- valamint szénmonoxid-jelző készülékekkel is fel vagyunk szerelkezve és random elismétli azok rendeltetésszerű használatának szabályait, utána meg kikérdezi. A Kamasz egyre-másra cserélődő osztályaiban szinte pironkodva emeli a kezét, amikor az első órák valamelyikén elhangzik a szokásos kérdés:
  - Van-e valakinek otthon tűzoltó készüléke?
Mert másnak azért nem szokott lenni.
A szénmonoxid-jelző az meg kimondottan alamuszi egy dolog: szépen megvárja, hogy lefeküdj, határozottan csak az első álmodból szeret éles vijjogásával felverni mikor is nem, nem az az első reakciód, hogy ajtót-ablakot nyiss, mert mérgező a levegő (hogyisne, hogy még a szomszéd utca is hallja?!), hanem, hogy ezt az izét minél hamarabb elhallgattasd. Felkapom tehát és kiviszem, hogy friss levegőt kapjon. Mr. D. szerint nem így kell. Hanem ott az a kis gomb, csak meg kell nyomni és szellőztetni. De legtöbbször nincs itthon mikor ez történik. Viszont a múltkor... ő is infarktus-közeli állapotba került a sivítástól, kibotorkált az ágyából, vakon tapogatózva leverte levette a készüléket, őrülten végignyomogatott rajta mindenfajta gombot (többször is!), majd egy dinamikus sprinttel kivitte a levegőre. Elmélet és gyakorlat, ugye.