A városismereti verseny

az igazán jó dolog: térképpel a kézben fel kell keresni bizonyos pontokat az egyébként unalomig ismert városodban, meg kell válaszolni kérdéseket, időben visszaérni és már győztél is! Nálunk tuti biztos a dobogós hely, ugyanis egy másik rokonszenves családdal szoktunk mérkőzni váltakozó sikerrel a családi kategóriában. Egy korábbi alkalommal történt: háborús emlékhelyhez vezetett a térkép. Jó nagy felület rajta egy halom névvel. Kérdés: hány honvéd emlékét őrzi a II. világháborús emlékmű? Én (szervezőzseni, mint köztudott) nyomban kiadtam az utasítást: ki mettől meddig számolja a neveket. Először a Kamasz adta fel. Próbált valamit felhozni a mentségére, én azonban lehordtam:
  - Ha nem segítesz, legalább maradj csendben, számolok!
Ő odafordult "Mr. Darcyhoz", kicsit sutyorogtak, majd mindketten félreálltak.
  - Remek, köszi a segítséget.
Számoltam, számoltam, miközben szakadt az eső, én bőrig áztam még ernyő alatt is, mert fel-alá rohangáltam a hatalmas tábla előtt, ők meg kíváncsian figyeltek. ( 6+8+11+...) Néha megjelentek más versenyzők is, rápillantottak a táblára, feljegyeztek valamit és továbbálltak. Én az özönvízszerű esőnek tulajdonítottam érdektelenségüket, vagy a morc arckifejezésemnek (szegény áldozat vagyok, akit nem támogat a családja, mindegy, végigcsinálom!) számolni nem számolt senki az biztos. Egyszer csak feltűnt, hogy női nevek is vannak a honvédek között. Sőt, sok nő... Erre odarohantam a tábla elejéhez, amin ez állt:
"A II. világháborúban elesett 218 honvéd és a civil áldozatok emlékére, név szerint..."

/ Közérdekűnek egyáltalán nem nevezett közlemény: kommentet úgy tudsz írni, már ha akarnál, hogy rákattintasz a feliratra, a nyilacskák elkezdenek körözni, utána meg lejjebb kell görgetned és ott lesz a kommentbox, mert itt nem ugrik fel az ablak. Csak ha akarnál./