2012. március 22., csütörtök

Túl nagy

 Jó az, hogy oda tudom tartani a karom a cicának, ha túl nagy a távolság, vagy csak fél az ugrástól a kis lüke. Remélem valakinek ugyanígy ki lesz tárva a karja, ha majd nekem kell ugranom.
Bejegyezte: dátum:

2 megjegyzés:

Jutka írta...

Ölelő kar?.... soha sem nagy!

2012. március 22. 15:08
Névtelen írta...

Régebben is volt... Ha minden kötél szakad, a régi barátok még mindig megvannak.

2012. március 22. 22:26

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)