xxx

Szétment a cipőm, mutatom neki, mire ő:
  - Azért, mert csámpás vagy. Csámpás Rozi, te!
Azután még halkan hozzátette azt is, hogy "banya". Kilátásba helyeztem, hogy megrúgom (a lyukas cipős csámpás lábammal).
Más. Volt végre szülői az új iskolában, csak kicsit tévedtünk el a hatalmas épületben, ami nem is rossz. Bemutatkozott az osztályfőnök: kedves, fiatal, csinos (igenis fontos a külső- tiniszemmel is!), programokat ígért, meg összekovácsolást, vidám, zenés dolgokat. Látszott rajta az eltökéltség. Fura volt teljesen ismeretlen emberek között lenni (és tudni, hogy ez valószínűleg még négy-öt évig így lesz, amilyen sűrűn találkozunk), de hát új év, új tét, új nyeremények! Vita is csak a kötelező testnevelés miatt alakult ki, mert
  - reggel olyan korán kezdődik, hogy nem tudnak reggelizni a kollégisták
  - kétszeres átszállással jutnak el az uszodába, ezért bérletet kell venni, amit egyébként semmire nem használnak (az oktatási intézmények szerencsés közelsége miatt)
  - kábé húsz percet bumliznak, azért, hogy 8 hosszat tudjanak úszni, mert lejár az idő
  - ha kicsit többen vannak az uszodában nem tudnak hajat szárítani, nem jutnak oda a hajszárítóhoz
  - ugyanezen okból lekésik a buszt/trolit, így az zeneóráról is elkésnek.
Ki van ez találva rendesen. Valaki kapjon már a fejéhez és hagyják abba végre ezt a hülyeséget!
Télen meg korcsolyázni mennek, itt halkan megjegyeztük, hogy zenészek esetén talán nem a legszerencsésebb a kartörés kockázatával járó sportot erőltetni, mire egy anyuka megnyugtatta az aggódókat (több gyereke is jégtáncol - mondta):
  - Soha sem fordult még elő kartörés korcsolyázás miatt. Agyrázkódás az igen, de törés nem.
Rettentően megnyugodtunk, mindannyian.