A hajmosás balzsamozási/kifésülési stádiumában jártam, amikor a Kamasz udvariasan bekopogott a fürdőszobába majd közölte, hogy az internetes szerelő a kapu előtt áll és hogy mit tegyen vele? Én fürgén kiugrottam a kádból, teljesen vizesen felkapkodtam a ruháimat és balzsamtól csöpögő hajjal rohantam ajtót nyitni (vasárnap fél háromkor). A szerelő kedvesen végigmért, majd mondta, hogy próbált ideszólni, nem vettük fel, de ne zavartassam magam, ő is így tesz. (Mondjuk kettőnk közül csak én voltam csurom víz és csak én szorítottam idióta módon törülközőt magam elé.) Tartottunk egy kis lakásmustrát, mert szerette volna kideríteni, hogy az a fekete vezeték hol jön be a házba (és ezt a tetőtérben kell elkezdeni keresni...szerinte). Mielőtt szétkapta volna a nyaralós cuccaink halmát bátortalanul megjegyeztem, hogy esetleg nem lehetne
kívülről kezdeni a keresgélést, ott, ahol bejön a kábel? Ő felragyogott és megtekintette a befelé igyekvő kábelt kívül, bár nem nyúlt hozzá és szerintem semmi értelme nem volt, de végre biztosan tudtuk, hogy az akvárium alatt csatlakozik be. Azután állított valami a routeren és frissítette a szoftvert, közben biztatott, hogy folytassam nyugodtan a hajmosást, ő elboldogul itt egyedül is. (Hogyne,
gondoltam, addig álljál itt fél lábon, amíg én visszamászok a fürdőkádba és tök pucéran zavartalanul mosogatom a hajamat!)
- Áááá, nem gond, elcsöpögök én itt szépen magamban, végezze csak a szervizelést nyugodtan - és tényleg elég klassz kis tócsa kezdett gyülekezni alattam.
- Kész is, most már csak várni kell, hogy megerősödjön a jel - közölte diadalmasan.
- És mit tehetnék én ennek előmozdítása érdekében? - érdeklődtem.
Ő meg csak nézett, majd válsz helyett kimenekült az oszlopra. Megszerelte ott is, némi kápével honoráltam a gyors és szakszerű beavatkozást, majd másfél óra elteltével végre mehettem vissza hajat mosni. Pedig addigra már egész jól megszáradtam testszerte.
