- Nem tudom hová kell mennünk, de van egy térképem és valahol itt vagyunk...
- Messze van?
- Nem, sétálva kábé 15 perc.
Ezzel szemben lerohantatta velünk a távot 10 perc alatt! Vidám kis menet voltunk: elöl egy öltöny-nyakkendős fiatalember, szorosan mögötte néhány fiatal hegedűtokkal, majd pár sportosabb szülő és végül majd' 5 méterrel lemaradva egy dagi, óriási táskával (az összes élelmiszert én cipeltem) sántikálva (papucs) gutaütés közeli arcszínnel (legalább negyven fok volt) patakokban folyt rólam a víz és vitorlázott utánam a fellépőruha nejlonja. Szép helyen voltunk, jó sokan a csodámra jártak. Mikor végre megérkeztünk, illetve utána 5 perccel, amikor már tudtam spontán lélegezni, megkérdeztem a fiatalembert, hogy miért rohantunk ennyire. Ő zenészlogikával válaszolt:
- Meg akartam nézni, hogy hol lépünk fel.
A terembe természetesen nem lehetett bejutni, több mint fél órát ültünk a sötét lépcsőházban. Ez, szerintem, ráért volna.
5 megjegyzés:
:)))) Hűűűha,lesz ebben még részem nekem is. Jó előre felkészülni. :)
Nagyon bírom, hogy mindennek megtalálod a humoros oldalát...:)
manapság már humorbonbon reggeli bevétele nélkül már nem is érdemes felkelni. vagy a le.....m tabletta.
(Kedves Dóra! küldtem Neked blogajándékot amit már jó régen megígértem de visszajött, hogy a címzett nem kereste, nincs semmi baj, majd elküldöm még egyszer, volt aki meg sem kapta. reklamálni még nem volt kedvem...)
Ezt jó volt olvasni:))
Patrícia, készülj a legrosszabbra!
Limara, erről Timi barátnőnk tudna ugye...
Andicsek, nagyon köszönöm, hogy gondoltál rám, de tényleg semmit nem hozott a posta, még csak értesítőt sem dobtak be!De gondolom azért tőled lenyúlták a pénzt... Mi utánvétes csomagot küldtünk és december óta nincs meg a pénz, pedig kifizette a címzett.Magyar Posta, köszönjük.
kyOrsi, kedves vagy.
Megjegyzés küldése