Amikor a (korábbi) szomszéd férfi megállított az utcán és szinte kedélyesen megkérdezte:
- Na, mi van az irodával?
Én mosolyogva kérdeztem vissza:
- Mi van vele?
Ez van
És mindezt legalább negyven lakásból (társasház) látni/hallani lehetett. És senki fel nem emelte a telefont hetekig, hogy szóljon nekünk, bár a telefonszámunk (óriási narancsszín számok) ott virít az ajtón. Én szégyellném magam.
7 megjegyzés:
óóó, hát nem semmi... meg is értem, ha dühösek vagytok... ki is pakolták, vagy csak rendetlenkedni akartak?
Akkor itt sem lesz már nyomozás "forró nyomon"! Hihetetlen, elszomorító és sajnos gyakori az emberek közömbössége. A rongálókról már nem is szólok. Kinyílik a bicska a zsebemben.
Jézusom! Mi történt betörés? És hetekig senki nem volt képes egy telefont megereszteni? Ez tényleg eszméletlen..:(
Újságíró, még nem csináltunk leltárt, csak a düh van.
Dió, tudjuk ki tette és el is vállalta a rendőrségen.
Patrícia, betörés, rongálás. Tényleg ilyen világban élünk.
Köszönöm, hogy megértetek.
Ó, ez rosszabb mint gondoltam...:(
Hát, elgyengült a lábam, amikor megláttam...
Ez borzasztó. :( És miért csinálta, aki tette? Bosszúból vagy pénzt keresett?
Megjegyzés küldése