Csak egy lap

A '70-es évek elején "Mr. Darcy" még rövidnadrágos kisklapec volt, pipaszár lába harangozott a nadrágban és életében először mehetett nyaralni egyedül, gyerektáborba. Édesanyja (babos fejpántos Áfész alkalmazott) tudta, hogy szerencsésen odaértek, jött egy telefon az irodára, ám később mégis izgatottan várta a képeslapot:
  - Lelkére kötöttem, hogy írjon! -  egyre nagyobbakat sóhajtott.
  - Nem ír az én kisfiam!
Jártak oda kávézni (kicsi rummal) városi tisztviselők, postások is szép számmal. Egyikük megkérdezte:
  - Hol nyaral a kisfiad, Angyalka?
  - Sátoraljaújhelyen.
A férfi kiitta a kávéját (kicsi rummal), majd elsietett. Úgy negyed óra múlva arcán széles mosollyal nyitotta a 21-es számú Áfész bolt ajtaját, kezében egy képeslapot lobogtatva ("Üdvözlet Sátoraljaújhelyről"):
  - Mégis írt a kisfiad, Angyalka!
A fiatalasszony könnyes szemmel olvasta a címzést: "Anyunak Makóra" bogozgatta a kusza apró betűket: "Jól vagyok, írjál mindenkinek helyettem."
Hát így éltünk mi akkoriban.