Állatok - cicakövek

Mi állatszerető család vagyunk. Mindketten úgy nőttünk fel, hogy lehetett "négylábú barátunk", a gyerekek meg alapból szeretik őket. Vagy csak szerencsénk van velük. (Gyerekekkel, állatokkal egyaránt.) A cicák különösen kedvesek nekünk. Úgy egy éve sikerült kikönyörögni egy "bentit". Nyáron születtek, szóval nem volt már apró, viszont óriási mennyiségű bolhát tartalmazott. Itt jelentkezett az első probléma: meg kell fürdetni bolhairtó samponnal. Kiscica + fürdővíz = akkor sem szerencsés párosítás, ha csak filmen látod, élőben viszont igazi horror! Szegény nagyon rosszul viselte, mi is, szóval mindenki zokogott. Gyakorlatilag annyit sikerült elérnünk, hogy minden porcikája nedves lett, csúnya patkánynak nézett ki és irtóra büdös volt. Már éppen a törölgetésre került volna sor (jó puha törölközőt készítettünk ki neki kárpótlásul), amikor a cicát leraktam a fürdő szőnyegére, ő uzsgyi! berohant a mosógép mögé (ahol, ugye nem minden nap porszívózik az ember...). Nagy nehezen kiszedtük onnan az ekkor már koszos, büdös és harapós patkánnyá átlényegült házikedvencet. Mindezek ellenére irtóra sajnáltuk és tudtam, hogy ha most elengedjük ugyanúgy bebújik a sarokba, vagy beszorul valahova. És mire észbe kaptam egy törölközőbe bugyolált zokogó kiscicát ringattam a karomban, sétálgatva és énekelgetve neki." Mr. Darcy" véleménye: nem vagyok normális.
Egy röpke órácska alatt sikerült megnyugtatni, ekkorra meg is száradt. Jelentem: azóta szép, kiegyensúlyozott, tiszta cica, aki teljesen beilleszkedett.
Itt az unokatesói láthatók harmatos korukban.