2011. január 27., csütörtök

Kövek 1.

Szeretem a köveket. Amikor a nagyok kicsik voltak nyaralások alkalmával gyakran gyűjtöttünk kövecskéket, kavicsokat. Utána megpróbáltunk "belelátni" :voltak állatok,némelyiknek arca volt, fogtuk a színes ceruzákat és kiszíneztük ennek megfelelően. Jó játék volt. Ezt nem nőttem ki a mai napig se. Ezek a kis mediterrán házikók már akril festékkel készültek ("elég balkáni" jegyezte meg egy precíziós műszerekkel foglalkozó fiatalember, elhiszem, hogy az ő szemében  túl rendezetlenek) én néha elvágyódom egy ilyen házikós tájra.  A kislányom a lelkemre kötötte, hogy feltétlenül említsem meg azt a kis fehér "pacát" a harmadik ház mögött: ő a mi cicánk, családunk teljes jogú tagja és tisztára úgy viselkedik, mint egy gyerek: mindenben benne akar lenni, ebbe a fényképezés is beleértendő. Mire a kép elkészült több ízben le kellett szedni a tükörről, nagyon fotogén. És picit magamutogató. Valószínűleg lesz még róla szó.

5 megjegyzés:

Limara írta...

Nagyon helyesek, volt szerencsém élőben is látni őket!:))

Macus írta...

Tetszenek. Nagyon.

Limara írta...

Nekem pont a rendetlenségük tetszik..:)

Jutka írta...

Nagyon ötletes!
Soha nem jutott volna ehhez hasonló az eszembe:D Nem ismerlek viszont látom ötlet hiányban nem szenvedsz.
Jaj igen a kíváncsi cica:))... látszik.

kavics írta...

Jó, már az első közös vonást/témát (kavicsfestés) meg is találtam... biztos lesz még más is! :-)