2011. augusztus 30., kedd

Ősz

 Jó volt a nyár. Amikor összegyűltünk a poros játszótéren bújócskázni és olyan meleg volt, hogy a szandálunk talpán keresztül is éreztük az aszfalt forróságát, vagy amikor mezítláb végigtrappoltunk az egymásba nyíló folyosókon és csak egyetlen lépcsőháznyit kellett lefelé menni, hogy odaérjünk a kiscukiba, ahol 50 fillérért kaphattunk egy kis gombócot abból a lehetetlen nevű, ám annál mutatósabb rózsaszín fagyiból, amiben még mazsola is volt. És ugrándoztunk a medencébe és fröcsköltünk önfeledten és ha megéheztünk, akkor vettünk zsíros kenyeret. Hagymával. De leginkább azt szerettem, amikor Mamámmal mentünk, én kucorogtam a kosárban, felnéztem, a napsugarak tompán szűrődtek át a lombok között és megéreztem azt a szagot. Mintha avart égettek volna, ami lehetetlenség, hiszen augusztus vége volt, de pont olyan szaga volt az elmúló nyárnak és én nagyon szerettem ezt a csípős ősz-szagot. Én egyszerűen imádom az őszt. A ragyogó színeit, a kellemes hőmérsékletet, a csípős reggeleket, amiket azután játszva felmelegít a napsugár, én nem bánom a kardigánt és a hétvégi langyos esőt, amit a szoba melegéből lehet végignézni. Ősz fan vagyok. Mert valahogy összehoz bennünket, lökdös, taszigál egyre közelebb, hogy amikor bekövetkezik az a hideg és komor tél, akkor már szorosan összebújva melengessük egymást. És ki tudjunk tartani tavaszig, majd a következő nyárig. És ha egyetlen pillanatot tehetnék el emlékbe minden képével és illatával az az a biciklikosaras, őszifényes, avarillatú lenne.
Kép: Google képtár

5 megjegyzés:

Patrícia írta...

Én is imádom az Őszt:) Az illatát, színeit, frissességét:)

Editfolt írta...

Szinte előttem van, hiszen nem is oly rég volt. A kiscuki fagyijáról minap meséltem a fiaimnak.

Jutka írta...

Hamarosan megérkezik a kedvenc évszakod Gyönyörködni lehet a csodás színeiben:)

"Kiscuki" egypár történetem nekem is van róla:))

Meretei Andrea írta...

50 filléres fagyi? Egy korosztály vagyunk:)

Tűzpadka írta...

Szia Medora! Nagyon örültem hogy írtál! mivel kreatív ember vagy, számítok a véleményedre. Tettem fel egy kérdést neked, válaszolva a bejegyzésedre. No és persze nem felejtettem el, hogy a legutóbbi Makói versenyen mennyire szurkoltál nekünk, nem is tudom elmondani mennyire jól esett ez nekünk...
Köszönet érte!