2013. április 4., csütörtök

Azt is szeretem

 amikor nem kevés fontoskodással végigjárja a lakás összes óráját és az aktuális időzóna szerint állítgatja, precízen, mint valami kis könyvelő öregúr: szemüvegben, összpontosítva, tökre el tudom képzelni ilyenkor kötött kardigánban, papucsban, 20 év múlva. És nem tudok haragudni rá, hogy összezutyulja itt nekem a jól felállított rendszeremet, amelyben mindig tudtam, hogy a fürdőszobaihoz 10 percet hozzáadva... a konyhaiból levonva ötöt, a karórám pont nyolccal több és a telefonom is legalább hattal. Hoppá, ez utóbbiról nem is ő tehet, mert az magát állítgatja, tehát ott megmaradt a 6 perc, vagyis a számomra pontos idő. A többi meg egy darabig még az unalmasan egyhangú időt mutatja, de ha nem veszi észre úgyis visszaállítgatom, mert egyszerűen így kell lennie.
Apropó: kardigán. Apósom /szobafestőként/ kért a háziasszonytól egy darab rongyot a fal letörléséhez - kapott egy szakadt szvettert. Ő törölt, majd vidáman kurjantotta:
  - Lekardegánoztam!

5 megjegyzés:

Anikó írta...

Hiányoztál!:-)

Óra átállítást elképzeltem....

Micska Ma írta...

Már aggódtam érted,de úgy látom minden a régi!:)

Medora írta...

Köszönöm lányok!

anyus írta...

:D Ez mekkora! :D

Medora írta...

Anyus: köszönöm a nevében is.