2015. június 18., csütörtök

Családomra hangolva

Utóbb rájöttem, hiba volt úgy fogadni őt, hogy "bérgyilkost kicsit könnyebb volt találni", mert azonnal kiült a rettenet a szemébe, nincs még szegény a mi humorunkra felkészülve... Szóval, végre találtunk egy zongorahangolót. Olyanok ezek, mint a bujkáló utazásszervezők: mindenki ismer valakit, aki ismeri, szeretik is, de teljességgel elérhetetlenek. Mi két éve kerestük. Azután végre meglett. Kedves, precíz, halk szavú. Pár napig elszöszmötölt nálunk, egész jóban lettünk. Amikor végzett, valahogy úgy alakult, hogy "Mr. Darcynak" el kellett ugrania valahová és ő tétován kérdezte a Kamaszt:
  - Azért apukád visszajön még valamikor, ugye?
Nem bírtam ki (egy dög vagyok, tudom):
  - Á, nem. Mi mindig így rendezzük el a dolgokat, ha fizetésre kerül a sor, a begyakorolt koreográfia szerint egyesével szépen elszivárgunk. Végül majd itt marad egy papírlappal: "az utolsó zárja be a kaput!"
Azután csak tudott velünk nevetni.

3 megjegyzés:

Cirnyó :) írta...

:D :D :D

kyOrsi írta...

jajjj...nem dobta el a szerszámait??? :O :D szegény... :D

Kavics írta...

:-D a humor "csimborasszója", minden szituációban azt meglátni.