2015. június 30., kedd

Szakértők

Vittem egy kis frissítőt a villanyszereléssel foglalkozó srácoknak. És mivel még mindig nem vagyok jól, lazán beborultam két ribizlibokor közé hányni.
  - Terhes vagy - így Drtűzoltó.
  - Hasnyálmirigy lesz az - ötletelt vidáman a létra tetejéről Drvillanyszerelő.
  - Á - legyintett Drdarcy - csak hány néhány napja.
Én megköszöntem a konzíliumot, majd sprinteltem befelé a házba, nehogy ezek spontán megműtsenek már az udvaron, hozzáértésük teljes tudatában.

2015. június 27., szombat

Beteg

Amikor hajnali kettőkor lázrohamra ébredek, majd elsírom magam a tehetetlenségtől, akkor a Kamaszt a hideg konyhában találom a gyógyszeres kosár fölé görnyedve, amint a telefonján az internetet böngészi, hogy melyiket is adhatná be nekem. Na, ez a vegytiszta szeretet. Végül is bevettem egy Coldrex-Rubophen-Advil -kombót és szépen lementem a tudatomról.

2015. június 26., péntek

A dögrovás meg én ma hajnalban összebútoroztunk. Ha megengeditek most megyek hányni. Bocs.

2015. június 25., csütörtök

Használati utasítás

"A főzőlap láthatatlan védőréteggel van bevonva. Az első használat előtt ezt a védőréteget el kell távolítani."

2015. június 23., kedd

"A szél kihívásaira

                                                                                     
                                                                                      a fa gyökereivel válaszol."

2015. június 22., hétfő

Vészhelyzet

Valaha volt ellenőrző...

Edénypakolás közben egy hatalmas pókra bukkantam, megbújt egy fül mögött. Ugyanazzal a lendülettel hajítottam el, majd sikítva követeltem "Mr. Darcy" közreműködését:
- S! S! S!
Idegességemben az OS-t is elfelejtettem...

2015. június 21., vasárnap

Kisváros - kis romantika

Nagyon szeretem a családomat. Ezt le kell szögezni. Viszont tagadhatatlan tény, hogy ha elmennek pár napra, sokkal jobban haladok a dolgaimmal. Van időm lemosni meg kimosni, vasalni és teregetni, leszedni, behűtőzni, befőzni, a hetek óta halasztott házimunkák pikk-pakk elkészülnek. Épp ezzel dicsekedtem a lányoknak a boltban, mikor mondták, hogy ki vagyok virulva:
  - Tiszta üdülés ez nekem, én itthon nyaralok. Képzeljétek: rendet rakok és úgy marad!
Boltoskatika javasolta, hogy csináljak fényképeket, majd azzal búcsúzott:
  - Akkor további jó kikapcsolódást!
Mire én:
  - A porszívóval fogok kikapcsolódni.
Erre ő:
  - Ó, nagyon romantikus!

Pedig jó ötletnek tűnt

éjjel a kupakját vesztett ásványvizet a párnáknak támasztani. Csak amikor hajnalban, félálomban, épp azzal a párnával akartam a sérült térdemet alátámasztani, na akkor szépen telefolyta az ágyamat. Príma kis éjszakám volt, de tényleg.

2015. június 18., csütörtök

Családomra hangolva

Utóbb rájöttem, hiba volt úgy fogadni őt, hogy "bérgyilkost kicsit könnyebb volt találni", mert azonnal kiült a rettenet a szemébe, nincs még szegény a mi humorunkra felkészülve... Szóval, végre találtunk egy zongorahangolót. Olyanok ezek, mint a bujkáló utazásszervezők: mindenki ismer valakit, aki ismeri, szeretik is, de teljességgel elérhetetlenek. Mi két éve kerestük. Azután végre meglett. Kedves, precíz, halk szavú. Pár napig elszöszmötölt nálunk, egész jóban lettünk. Amikor végzett, valahogy úgy alakult, hogy "Mr. Darcynak" el kellett ugrania valahová és ő tétován kérdezte a Kamaszt:
  - Azért apukád visszajön még valamikor, ugye?
Nem bírtam ki (egy dög vagyok, tudom):
  - Á, nem. Mi mindig így rendezzük el a dolgokat, ha fizetésre kerül a sor, a begyakorolt koreográfia szerint egyesével szépen elszivárgunk. Végül majd itt marad egy papírlappal: "az utolsó zárja be a kaput!"
Azután csak tudott velünk nevetni.

2015. június 15., hétfő

Anyám

a barátnőm képét tartotta a vitrinben. Mert ő szép volt, én meg nem. Most azt hiszed viccelek. Pedig nem.

2015. június 13., szombat

Tesco

Ez egy pelenkatorta Lilinek.
Beugrottunk az üzletbe, mert kiszúrtam egy tökéletesnek tűnő ablakmosó szerkezetet az akciós újságban. Nem találtuk sehol, ezért keresnünk kellett egy eladót. Amikor meglett, ezek egymást túllicitálva bizonygatták, hogy semmi értelme, meg, hogy vegyünk mindjárt kettőt, mert az egyik úgyis elromlik, de tényleg, már vártam, hogy mikor bontanak egy-egy sört és ülnek le kettesben meccset nézni. Na, jó, tudni kell veszíteni, lemondtam az ablakmosóról, elindultunk a pénztárak (és a kijárat) felé. "Mr. Darcy" a papírtörlők,WC papírok sort jelölte ki az átvágásra (ez nála komoly, megfontolt döntés eredménye, hisz én villámgyorsan le tudok kapkodni a polcokról dolgokat: egy tejet, szörpöt, öblítőt és mire a pénztárhoz érünk feszített tempóban, már tele is van a kosár), egyszóval úgy vélte, ezúttal pénzköltés nélkül megússza. Ha-ha-ha. Saját csapdájába esett. Mint tudjuk, Mr.D. az akciós toalettpapírok nagy rajongója. És itt éppen belefutottunk a nagyonsokatakamillaillatúból-akcióba. Vett is mindjárt három csomaggal. Darabja 1099,-Ft. A pénztárnál a kislány lehúzta a vonalkódot, kidobott elénk egy csomag pingvines tasakot, meg pár matricát, közölte, hogy 6.594,-Ft majd rákiáltott Mr.D.-ra, hogy támogatni kívánja-e az éhező és/vagy beteg gyerekeket 250,-Ft-tal!? A férjem tétován nézett egy darabig (gondoltam az adományt fontolgatja) majd annyit mondott:
  - Hatezer?! Akciósan 1.099,- volt kirakva. És ez három csomag.
A kislány elhúzta a száját:
  - Én hatot ütöttem be.
Javította, fizettünk, azonnal visszavette a pingvines zacsit, meg a matricákat és nem bolygattuk az éhező és/vagy beteg gyerekek támogatását. Sajnálom ezeket a pénztárosokat, annyi mindent rájuk lőcsölnek: matricát osztani, pingvines játékot, adományt gyűjteni, csak éppen számolni felejtenek el. És elnézést kérni, ha tévednek.