2011. november 14., hétfő

Szóltam a Kamasznak

 hogy most már végleg hagyja abba ezt a   hülye növés-dolgot, mert pillanatok alatt felnőtt lesz, én meg itt állok hamarosan szeretni/ölelgetni/játszani és mulattatni való gyerek híján egyedül. És nem lesz kivel megvitassam a matekot, a kovalens kötést és a kényszermunka-tábort, ahol szegény Nagyapa... És végképp nem tudom kinek fogom citálni, hogy "ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón..." És kérlek ne mondjátok, hogy telik az idő meg ilyenek, én tudom, hogy veszettül ki van csellózva velem.

5 megjegyzés:

Andicsek írta...

namégegyszer megkísérlek kommentet írni... brrr Szóval össze kell ragasztani a következő generáció egy tagját és elmúlik az összes parád!:) ( és akkor egy pár évre el leszel látva másik parákkal!:) )

Cilee írta...

:-)

Heni írta...

Akkor szereted/öleled a nagy gyereket, míg nem jön egy újabb kicsi... unoka :))

ingyom bingyom írta...

Minden szavad igaz!

Meretei Andrea írta...

Ki bizony! Ki van csellózva (remek szó:) veled, velem, velünk> szülőkkel, anyákkal. Az enyém fél éve él külön, de nem, nem tudom megszokni!