2012. december 31., hétfő

Szilveszteri

Amikor tegnap a barátnőm megkérdezte, hogy van-e valami csillogó sálam, amivel fel tudja dobni kicsit hétköznapi blúzát szilveszterkor, akkor sajnálkozva mondtam neki, hogy én nem hordok csillogó és feltűnő holmikat ("Mr. Darcy" szerint én színpompás feketékben járok...), de szívesen ajánlottam az anyagaim közül egy flitteres-aranyos darabot, hogy abból esetleg varrok neki valamit. Végül vettünk együtt egy kis piros csíkot, amiből ő csinos sálat varrt magának. Ma azonban úgy alakult, hogy egy visszautasíthatatlan kedvességgel előadott meghívás hatására mégis baráti koccintásra megyünk a délután folyamán, amire ugye, illik kissé kiöltözni. A Kamasz berontott a gardróbomba, hogy most aztán talál nekem valami színeset, flittereset, de legjobb lenne valami színes ÉS flitteres. Megmutattam neki a legcsillogóbb blúzomat, ő végigmérte a fekete felsőt, amin nyolc darab kisebb (értsd: gombostűfejnyi) kő csillivillizett, majd harsány hahotára fakadt. Nincs mese, megvarrom azt a fényes kitűzőt! Ehhez vágtam néhány virágformát fekete filcből, aranyszállal beereztem
majd a csillogó anyagból három kört vágtam és szépen kézzel összevarrogattam. A hátára került egy zihe biztosítótű, hogy a fekete felsőmre feltűzhessem. Na, kezdődhet a ragyogás!
(Valami azt súgja, hogy lesz még egy történetem idén...Ha azonban mégsem, akkor

                Boldog (és színes) új esztendőt kívánok!
 
És nem tudok elég hálás lenni Nektek, akik megtiszteltek a figyelmetekkel. Köszönöm.

2012. december 29., szombat

Barátok

  - Ha még gyereket akarsz, cseréld le öregedő(?!) feleségedet egy fiatalabbra - tanácsolta "Mr. Darcynak".
A fülem hallatára! Mivel egyébként bírom, egy percig sem gondoltam erőszakra. A szép bécsi bögrével való többszöri fejbeütést is csak Mr. Darcy említette futólag.

Így karácsony után...

  - Hát szeretöl??? - bődült el a szűk előszobában.
  - Hogyne, hogyne - motyogtam bakancskötözés közben.
  - Akkor mutasd meg mennyire: ennyire vagy ennyire - láthatatlan jeleket mutogat.
  - Hagyj már békén - mormogom még mindig a fűzőket bogozgatva.
  - Akkor hát megyek és keresek egy halógödröt! - mondja síri hangon. - Nem tehetek mást.


2012. december 27., csütörtök

Kamaszológia: kacsa

- Ne cseszd már - fordult hozzám kedvesen - a kacsa a sütőben van, hogy egyek?!
- Mondjuk kiveszem onnan neked, vagy betuszkollak mellé. Melyiket akarod inkább?

2012. december 25., kedd

Karácsony 2012.

Végül mégis megvolt: karácsonyi koncert 1., karácsonyi koncert 2. ( te, én még soha ennyi lábat olyan közelről!) nagyon szép volt és elegáns mindenki. A mellettem ülő néni kalapban és nagykabátban ülte végig az előadást ("érzékeny a háta"), mondjuk a rókát azt szerencsére levette az első negyedóra után. Kérdeztem őt:
  - Milyen hangszeren játszik az unokája?
  - Hát valami olyan nagyon... szokta vinni a biciklin - erre róka ide vagy oda, legszívesebben megöleltem volna, hogy ilyen nagymamák is léteznek. Szép, csendes karácsonyunk van az idén és mivel a Tildás dekorral is elkészültem és mindent megfőztem-sütöttem, ami tervben volt, most már csak a nyugalom és a pihenés és sok-sok olvasás, beszélgetés, társasozás van hátra. Minden jót Nektek is!

:)

 Ha éhes, a cica a tálkája mellé kuporodik és minden arra járót "lenyávog" szép udvariasan, hogy megkapja az ételt. Most "Mr. Darcy" közeledett. A cica szólt, mire Mr. D. rákezdte azon a bizonyos smeagol-hangon:
  - Majd én adok neked, mert Gazda nem csinál semmit, Gazda ki akar éheztetni, te most egy ostrom alatt álló vár vagy...

2012. december 21., péntek

Vége (?)

 Na, feleim, akkor most lesz ez a világvége dolog, vagy nem? Eddig még két esélyes, elég sötét van. Maradjunk együtt.
Mondjuk az durva, hogy (ahogy a barátnőm mesélte) néhány gyereket kivettek ma a suliból, hogy elmenjenek még egy utolsót plázázni!

Bevásárol

 Ráérősen toltam a kocsimat a pénztár felé. Előttem egy gazdátlan kocsi árválkodott. Jobbra az újságos pultnál egy nénike lapozgatta a színes magazinokat, rám se nézett. Mivel a kocsi kikerülhetetlen, kicsit megmozdítottam, hogy el tudjak mellette menni. Erre a szemem sarkából látom, hogy a néni elhajítja a kezében lévő lapot, majd szinte a levegőt átszelve becsapódik a kocsiba, nagyot taszítva rajta, hogy még épp elém jusson, miközben fejhangon visít:
  - Az az én helyem, az én helyem!
Ez az audiovizualitás megtette hatását: földbe gyökerezett a lábam. Amikor meg tudtam szólalni, csak annyit mondtam:
  - De hát nem is állt itt! - (Bocsánat, de ilyen esetekben a jó modor teljes hiánya jellemez, úgyhogy a tetsziket el is felejthetjük.)
Mire ő rávágta :
  - Dehogynem! - és diadalmasan körülnézett.
Én tudom, hogy ilyen korban már mindenki valaki nagymamája, de higgyétek el, nem könnyű ezt mindig szem előtt tartani.

2012. december 20., csütörtök

Hah!

Nem, mostanában nem voltak jó napjaim. Tényleg. Mert az, hogy a karácsonyi koncertre egyetlen zenekaros családtagja sem kapott jegyet, az nálam valahol kiverte a biztosítékot. A Kamasz a középiskolából visszajár zenélni, mert imádott Tanárnője ott ül és különben is szereti a zenekart (meg Sanyi bácsit) és hétvégén is és szabad idejében, meg minden, erre nem tudják azt mondani, hogy Te, vegyél már jegyet, mert bevétel, hanem eladják másoknak. És nem nézhetem meg a saját gyerekemet karácsonykor. Ami évek óta program volt és annyira élveztük. Szóval, eléggé dühös vagyok.

2012. december 15., szombat

A lányos apa

 Apró jelekből arra a következtetésre jutottam, hogy a Kamasz szerelmes, de legalábbis tetszeni akar valakinek.
  - Nem baj - mondta "Mr. Darcy".
Kíváncsian ránéztem.
  - Úgyis elásom - fejezte be elszántan.

2012. december 14., péntek

Tapasztalatok

Igazából ilyet szerettem volna,de ehhez kevés a három perc.
a diétával kapcsolatban:
 - nem megy
 - talán majd holnap
 - a három perces főtt tojás teljességgel ehetetlen... viszont nagyon fürge. Az első kanálnyi a kiemelés mozdulatával úgy csusszan be önnön héja és a tojástartó hajszálnyi nyílásán, hogy meglepődni sincs időd. Mivel közelre elég vaksi vagyok, csak azt vettem észre, hogy ez a tojás-Houdini egyszerűen eltűnt.Végül a nyálkát követve csak megtaláltam. Az újbóli kanálra emelés után a számhoz közelítve lépett le, futólag végigcsorogva a mellényem elejét ahol is a zippzár kocsija akasztotta meg menekülésében. Mivel a fém húzóka szopogatásának gusztustalan szokását nem kívántam felvenni egyéb rossz szokásaim közé, ezért a szivacs általi eltávolításra szavaztam. Negyedórányi küzdelem után jelentős mennyiségű tojás volt: a héjon kívül, a tartón kívül és belül, a terítőn, a ruházatomon és a kezeimen, viszont csak igen kis mennyiség jutott a számba. És a nyomok eltüntetése sem tartott tíz percnél tovább. Tényleg, lehet, hogy mégis diétázom: kevés kalória sok munka árán...

2012. december 13., csütörtök

Diéta

 Így a rossz idő beálltával sikerült néhány igazán epegyilkos kaját elkészítenem zsinórban. Korábbi tapasztalat (meg a saját kár, amiből, ugye az okos maga tanul) - ez így nagyon nem lesz jó: be kell iktatni néhány diétás napot.
  - Te, mivel is ehetem én a főtt krumplit? - kérdeztem "Mr. Darcyt".
  - Villával - felelte kedvesen.

2012. december 11., kedd

Akció-óóó

 Őrült betűmániás vagyok. Ha az orvosi rendelőben várni kell (és miért ne kellene?) én kábé ötvenszer elolvasom a stroke tüneteit, a heveny vakbélgyulladást és a megelőző védőoltások jelentőségét. Ezért, amíg 8.58-tól 9.00-ig bejutottunk a bevásárlóközpont kiszemelt részlegébe már tudtam, hogy akció van, garantált ajándékokkal. Beszereztük az óhajtott lábbelit, a mosolygó pénztárosok egymást túllicitálva dicsérték választásunkat, ám az akciós kupont osztogató hölgyről csak annyit tudtak mondani, hogy ott a standja és biztosan rögtön befut majd. Jó, gondoltuk, beugrott még valahova reggelit venni, vagy elszaladt a gyerekkel az oviba, majd visszajövünk kicsit később. Elintéztük egyéb dolgainkat, majd visszatérve 10.00-től 10.50-ig róttuk vigasztalan köreinket, egyre a kuponos hűlt helyét lesve.
  - Na, ebből elég, segítséget kérünk! - lelkesítettem "Mr. Darcyt".
Közeledett ugyanis egy délceg fiatalember, biztonsági egyenruhában, fülében az Elnök embereiből jól ismert rádióval, ó, gondoltam, ennek csapata van, egykettőre megkeresik nekem a célszemélyt. (Mint tudjuk: "a biztonsági őr az az ember, aki azért van, hogy az erősen belökött ajtó ne csapódjon a falnak"(Murphy), de gondoltam van egy alternatív felhasználási lehetőség is.)
  - Elnézést, Uram, segítene nekünk? - villogtattam  legszebb mosolyomat - a promós lányt keressük.
A szemöldöke a hajvonaláig szaladt.
  - Promós lányt?!
  - Tudja, van Önöknél ez az akció x forintnyi vásárlás után kalácsot és teát adnak.
A szemöldöke kétszer megkerülte a fejét.
  - Nem tudom, én csak most jöttem...
Akkor itt most nem mennék bele olyan alapvető részletekbe, hogy ez az akció 10 napja tart és ebből a szempontból a 10 órai munkakezdésnek semmi jelentősége...
  - Értem - mondtam empatikusan - de nem lehetne segítséget kérni ezzel -ütögettem meg a láthatatlan rádiót a fülemen - hátha a kollégái...?
Ám láttam az arcán, hogy itt bizony nem lesz segítségkérés.
  - Jó, akkor turbán nem lesz marad az ajtós felhasználási lehetőség - morogtam és elrángattam az időközben megvidámodott "Mr.D"-t, hogy tegyünk még egy legeslegutolsó kört a promós stand felé, hiába, ami jár, az jár.
És láss csodát: megjelent Ő, mint egy durcás Csipkerózsika (így beazonosítva - több ízben elment mellettünk korábban - vásárlónak tűnt), odaadta a ticketet, megkaptuk a finom meleg kalácsot és teát, happy end. (Hogy ehhez egy teljes órát bolyongtunk a kihalt bevásárlóközpontban, mint Hamlet hajdanvolt édesatyjának szelleme, ez meg igazán legyen a mi problémánk.)


2012. december 10., hétfő

Ha-hó

Biciklivel megtett fárasztó bevásárlótúra végeztével kanyarodom be az utcánkba és mit látok?  Szomszédasszonyom derékig kihajolva a fűtött szobából diskurál az utcán havat seprő férjével(!).
Roppant helyes: adni kell a romantikának télvíz idején is.
Ja, és a vizsgalap!
Ha a Kamasz enyhe lelkesedéssel a hangjában annyit mond:
  - Hát ez rohadt jó.
Akkor körülbelül eltaláltad az ízlését. Talán.
Kivételesen nem én követtem el a fényképet.

2012. december 4., kedd

 
Reggelre a házunk előtti pocsolyán megjelent az első jégréteg. Összetörtem helyetted...