Sok kacat...

Ilyen Tildás tartókba rejtjük a fürdőszoba nélkülözhetetlen apróságait.

Megfigyeltem, ha valami egyszer elromlik, az kézen fogva húz-vezet egy népes csapatot, akik bánatosan kullognak a nyomában, miközben sorra beadják a kulcsot. Csapattagok jelen esetben: biciklizár, fürdőszobalámpa, bojler, számítógép, autó. Biciklizár - pótolható. Drága ugyan, de jól néz ki (a kamasz szerint!): egy darab acélsodrony piszkosszürke műanyag csővel bevonva, egy meghatározhatatlan alakú krumplival a közepén.Szép. Következő kihívás: reggeli mosdás lámpa és meleg víz nélkül. Kicsit túlélőtábor-szerűek a reggeleink. A fogkefét, amely (alakjának hála!) könnyen beazonosítható a félhomályban, megpróbáljuk eltalálni a fogkrémmel  (nem baj, ha kicsit mellémegy, végtére úgyse látja senki) törünk hozzá egy kis jeget a csapból, kályhán felmelegítjük, hipp-hopp kész a reggeli pipere. Felbátorodva nagyobb volumenű kalandba vágunk: fürdés bokáig érő vízben. Ehhez csupán a tűzhelyen kell felforrósítani 4-6 mosófazéknyi vizet. Kis problémát okozott annak elérése, hogy az első két fazéknyi víz ne szenvedjen jelentős hőveszteséget, míg társai csatlakoznak, utóbb erre is született megoldás: áztatós vödörbe kerültek, melyet szinte hermetikusan lezárt a nagymama régi nyújtódeszkája. Ebből is látszik: a mi házunkból egy szerényebb néprajzi gyűjtemény simán prezentálható.  Fürdés után szemceruzával pandaszemeket festettünk. Sötét van, no.