én szeretem a tanárokat. Több barátom is van közöttük: hihetetlenül okos, gyerekszerető, türelmes emberek. És nekem is voltak nagyon jó tanáraim. Tisztelettel és szeretettel gondolok rájuk, tudom, sokat köszönhetek nekik. És büszkén tudom mondani, hogy: "Kezit csókolom, Tanárnő!" most, amikor már én is "kezit csókolom"- korú vagyok. Mert kiérdemelték a tiszteletet. Vannak nagyszerű tanárok. Sokan. Akik nem azért kerültek erre a pályára, mert máshova nem vették fel őket. Akiknek nem áldozat a tanítás, akik nem Jeanne d'Arc-ként lépnek a katedrára és nem panaszolják a diáknak saját elrontott életüket. Mert mindig van más lehetőség. És annak pedig külön örülök, hogy olyan iskolába járhat a kamasz, ahol férfitanárok is vannak. Akiknek más a stílusuk. Jó fej angol, német tanár is van itt. Tapasztalat: nem kell a tanárembernek mázsával nehezebbnek, fél méterrel magasabbnak lennie a diákoknál, hogy kimagasodjon közülük, hogy legyen tekintélye. Egyszerűen ez van. Van egy másik férfi pedagógus is, ő versenyre kísérte a kamaszt. Mert az mennyire jó, hogy nem "eztmárasajáttanáraisleírta" - módon ücsörgött ott, hanem együtt drukkoltak. Sőt a párja is elkísérte, teljesen ingyen a szabadidejükben. Ezúton is szeretném megköszönni! No ez nem férfidolog, ismerek néhány lelkes tanárnőt is, aki kíséri, felkészíti a diákokat szintén a saját idejében. Hála és köszönet ezekért a dolgokért, amit nap nap után megtesznek a pedagógusok, az igaziak, a gyerekeinkért!
3 megjegyzés:
NA, DE MAJD MOST LESZ A NAGY "ISKOLAÁTALAKULÁS". FÉLNEK IS A TANÁROK. REPÜLNEK AZOK AKIK EDDIG CSAK HÁTSZÉLLEL MARADTAK.
Edit!
Hát, szerintem pont azok maradnak, akik valakinek a valakijei...
Pont ezért nincs állása a tanárnak született férjemnek, mert nem idevalósi, nincsenek ismerősei.
De! Megint egy jókorát lépünk majd lefelé oktatásügyileg.
Medora!
:-) Bizony, van aki... a férjem pont ilyen, a saját kocsinkkal hordta be a gyerkőcöket szavalóra, matekversenyre, jobban izgult, mint ők! :-)
De már se állás, se autó... ilyen ez a pedagógus pálya.
Nálunk is nagyon nagy problémák vannak. nemzetiségi németet tanulunk de 150 gyerekből dyslexes akiknek alapból nem kellene, de a tanárok nagyon be vannak betonozva. munkaügyi peren van az egyik a másik meg nemlátja be hogy lejárt az ideje. antiszociális, gyerekellenes stb. és nem tudják kirakni a közalkalmazotti törvény miatt, és mert a zsebében van a kistérség összes embere aki tehetne ellene. Más. saját blogon nem tudok kommentet írni, itt és lepkevárnál már ha bejövök, belépve vagyok a profildobozba, másutt meg csak névtelenül.. hát nem tudom mi lesz...
Megjegyzés küldése