Cso-ki-cso-kor

Mátyás kinőtte az óvodát és úgy döntött, hogy vagy tűzoltó lesz ezentúl, vagy iskolás. És ezt közölte is nagy komolyan. Na, ezért bírom én így a gyerekeket. Kizárólag csokoládét akart, meg egy új kistestvért, de erről több szó se essék!  Formabontóan négyzet alakú alapot csináltam, erre került a hálószerű műanyag lap kicsit elforgatva, a csokoládét egyenként becsomagoltam kék tüllbe és világoskék szalaggal átkötöttem (a képen nem látszik a színe) egyenként feldrótoztam, majd az alaphoz rögzítettem és már csak pár barna dísz került rá: tollak, dekordrót, tüllmasni és a Pókember járgánya. Egy rusztikus hatású pici facsipesz tartja a névjegyet, nehogy a nagy kavarodásban véletlenül összecseréljék (a hajszálra ugyanilyen másik húsz óvodáscsokorral :)) Íme a csokis - kocsis csokra.

Mivel Mátyás akár jégtörő is lehetne a fizikai adottságai miatt (talán még álmában is futkos) olyan rögzítéstechnikai megoldásokat voltam kénytelen alkalmazni, ha a Pattex megtudná, rögtön reklámszerződést ajánlana! Az más, hogy kibontani sem lesz egyszerű. De szétverni sem, Matyi komám!

A gyerek olyan, mint a szúnyog: ha elhallgat biztos lehetsz benne, hogy készül valamire.